Na hi. Szerencsésen megjártuk Türkiyet, sok szépet és jót láttam, és úúúgy visszamennék. A sok dzsámi, a szeráj, a hárem, a bazár, a barátságos emberek, na és az almatea.. hm. Ja és találkoztam török haverrel akivel 2004 óta chatelek, és tanultam elég sok török szót. Nehéz ezek után visszarázódni a megszokott kerékvágásba, pedig annyi dolgom van, éééééreeeetttségiiizüüüüünk..asszem mosttantól ritkábban fogok irni, addigis pár kép..

Ma? Húsvéthétfő, idei NYUFIs vetélkedőnk utolsó napja. Vibrál a levegő, pattanásig feszülnek az idegek. De lássuk a csapatfelállást. Evés, filmnézés továbbra is játékban maradtak, noha mai teljesítményük a közönség számára kiábrándító volt. Délig alvást – legkitartóbb játékosunkat (szerk. megj.) – ma a hajnali órákban (9:58 am) kegyetlenül meghurcolták a hatóságok, és doppingszer használatának vádjával eljárást indítottak ellene. Ami még ennél is fájdalmasabb hír: diszkvalifikálták 20-as játékosunkat, fekvőtámaszt, aki ma reggel minden erejét elveszítve összeesett a pályán. A legközelebbi járattal hazautazott melegebb tájakra, de remélve, hogy jövőre újra itt.. Na ez történt a reklám alatt, de mit látunk most? Cserejátékosaink máris a pályán melegítenek, név szerint hapci, vidor és locsoló-undor, továbbá hajrá csomagolás, hajrá hogy útlevél csak jövőben járjon le, és ezaz , sikerült neki, csak jövőben jár le, éééésssssss igennn kedves nézőink, csapatunk ezzel a mozdulattal továbbjutott az isztanbuli döntőbe OYEEE tapsvihar, pezsgőbontás, kata, a csapat menedzsere és edzője örömkönnyeket hullat, majd elbúcsúzik, kivánva nektek kellemes hetet.
Hírekkel legközelebb majd, onnan. Ha.

🙂

déligalvás, evés, filmnézés, evés, filmnézés, evés, filmnézés, majd húsz fekvőtámasz hogy fáradjak el és tudjak ismét elaludni.

Kellemes Húsvétot!

sokszor vagyok úgy, hogy egyszerre több dologról szeretnék írni. hirtelen, egy szusszal adni ki mindent, mint amikor lazán szembe loccsintod valakivel a poharadat.  és ez nem könnyű. legalábbis, hogy értelmes szöveg legyen, az nem könnyű. S mint ilyen, inkább nem is fogok hozzá, mert tudom hogy ugysem lesz olyan amilyen kellene legyen.. s most is annyira figyelek arra hogy hogy írok. Korlátok ezek. Korl-átok.. az ül rajtam. azért néhanapján én is rázendítek. minek az értelem. játszodjunk. azt, hogy én azt irok amit akarok, te meg ha nem érted, az a te bajod marad. játszodjuk azt, hogy ezt a sort nem fogom visszatörölni és kétszer átfogalmazni, neked peidg ha nem tetszik, legyintessz és kilépsz. fázok és nem tudom meddig lesz még türelmem irni ebbe a csúnya blogba. jó lenne már változtatni a külsején. belsején is, bár azt máshol kell kezdeni, nem html felületen. vinnék bele egy kevés ünnepet.. de honnan, ha semmi húsvéti hangulatom nincs. hülye vén nyúl a szekrény tetjén, mit röhög rajtam? bár megettem volna, ezelőtt hét évvel. mindegy most már nem zavar, vele is lesz majd valahogy. de hülyeség tartogatni bármit is. jólvan csaltam, az imént visszatöröltem. de legalább őszinte vagyok. napokban is az voltam, szüleimmel. talán most nem kellett volna. megkíméltem volna őket. most gyötör a bűntudat keményen. haragszom magamra, és másra is, olyan ez a mostani hangulat. s amikor valamit megakarok magfyarázni, ha valamiről nagyon akarok beszélni, szókincsem biztos hogy épp nyaral valahol, vagy elásta magát jó mélyre egy messzzi szigeten, s várja hogy valaki más találjon rá. mindegy most már ez sem zavar. hülyeséget csináltam, ez zavar. nagyon bánt, és sajnálom. ma kicsit úgy tűnt, hogy mindig azok b^”%nak el mindent, akik azt mondják, szeretetből csinálják. ez nem igy van. csak tőlük nehezebb elfogadni, mert tudjuk, hogy tényelg szeretetből csinálták. most már ez sem zavar, kezdek hozzászokni hogy hülyeségeket csinálok. erről jut eszembe, van egy Kabalám, ma újra láttam. még mindig működik a telepátia, irigyelhettek. igazán jó Vele foglalkozni, miközben a másik azt hiszi figyelek rá. najó lévén ez a pillanat oly őszinte, hát bevallom hogy -egykét fontos személyt leszámítva- nem is szoktam odafigyelni amikor hozzám beszélnek, fárasztó nagyon. Szégyelljem magam? most ez sem jön össze. térjen vissza később. én elmentem aludni.

Ma lett volna még valami mondanivalóm.. de nem mondtam. Minek annyit beszélni? rámosolyban s rámmosolyban ott vala minden ami FONTOS.

Valami zavar. Csomó minden zavar. ergo szarul alszom mostanság. Keveset és azt is nyugtalanul. Megébredek úgy 6 körül, s elkezdek félálomban filozofálni magamban. Megérné egyszer lejegyezni. korán reggel beindulnak az agysejtek és furamód értelmes dolgokat kezdek modnani magamnak, ami ugyanakkor nagyon idegesitő, mert nem hagyom magam aludni. mintha egy őrült rázna fel ilyenkor, hogy van egy jó ötlete, amit  el akar mindenképp mondani, én meg mérgesen fejemre húzom a párnát. Ma reggel doktori értekezésemet hallgattam gondjaimról-bajaimról, hogy mi lenne és hogy mi van, s ami kisebb társadalomelemzésnek is bevált volna. FURCSA.