Nem lehet könnyű az aranymosó élete sem. Megtalálni a kincsvadászatra legmegfelelőbb helyszínt, heteket, sőt néha hónapokat tölteni a folyóparton, naphosszat egy edényt rázni és figyelni, hogy a kavics és homok közt mikor csillan fel végre egy aranyrög. Ha nem talál semmit az aranyász, szedi a cókmókját és szó nélkül továbbáll. De ha mégis megtalálja a kincsét, amit évezredek óta csak neki hömpölyget a folyó, kicsit úgy érezheti, nem élt hiába.
Így térdelek én is a folyóparton közel tizenkilenc éve, és már-már megszállottan markolom a fövényt és keresek. És szeretem amikor letisztul egy érzés. Amikor megszabadulok a hordaléktól és marad a csillogó, színtiszta arany.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s