kisangyalom

én imádom a magyar nyelvet, és ahogy egy-egy helyzetet képes olyan nagyon pontosan és vagányul megragadni. ma viszont azon tűnődtem, hogy a “kibújt belőle a kisördög” szólásnak miért nincs egy kisangyalos változata? talán mert ez egy ilyen nap volt, amikor mindenféle hátsó szándék nélkül, szimpla emberi jóindulatból csak úgy JÖN, hogy valakivel valami jót csináljak, és nemigazán tudom megmagyarázni, miért. mint ahogy azt sem, hogy mi váltja ezt ki, vagy éppen mi tartja vissza. úgy nagyon szeretek ilyen lenni, sőt, ilyen szeretnék maradni örökre, mint akiből kibújt a kisangyal : )

cirkuszt a népnek!!

teljesen felháborítanak a mai tv-műsorok. kolozsváron nem igazán nézek TV-t, csak amikor itthon vagyok. hát tegnap este sikerült elcsípni az rtl klubon a meztelenül gitározó benkő dániel legújabb műsorát: benkő feleséget keres. az idiotizmus non plussz ultrája, komolyan mondom visszasírtam győzikét. arról szól, hogy kb mónika showba illő (értsd: enyhén fogatlan) nők állnak ki mindenféle ügyességi próbát (csúszós talajon minnél több hím ivarsejtet szimbolizáló kicsi izét eljuttatni a petesejtet szimbolizáló nagy izébe) aztán randira mennek benkővel, isznak, esznek, csókolóznak… mindezzel nem is lenne baj, istenem, hát manapság annyi a showműsor, csoda, hogy még valami újjal elő tudnak rukkolni. VISZONT kurvára zavart az, hogy a műsor leforgása alatt minimum 5O-szer elhangzott: “tiszta szívből szeretem”. az andi engem “tiszta szívből szeret.” a réka engem “tiszta szívből szeret…” mondd, xy, “tiszta szívből szeretsz?” igen dániel, “tiszta szívből szeretlek”. hát, nem tetszett a mai alakításod, és az orrod is kicsit nagy… sajnos, nem jutottál tovább, viszlát, kösz a szereplést. és ekkor xy szépen becsomagol a kicsi bőröndjébe, közben ejt pár könnyet, majd kikerekezik vele a szobából szegény… pedig ő volt legközelebb a benkő lelkivilágához…és ő is “tiszta szívből szerette”.

most este nézem anyum mit néz a pro tv-n. csúnya nőket varázsoltak széppé. a nő tényleg csúnya volt, és utána tényleg szép lett, ami jó dolog, és gondolom nem ő fizette a fogai rendbetételét, a bibircsók leszedését, az arcfelvarrást, stb. ami megkeserítette az egészet az az, hogy a történetet a kislánya szempontjából mutatták be, aki egy kb 1. osztályos leányka, és alig várja, hogy a mámája megszépüljön, mert “eddig mindig csak szégyenkezett miatta”. SZEGÉNY. szegény, mert szerintem ő tényleg tiszta szívből szereti az anyját, még akkor is, ha csúnya, ezt a körítést csak a producer találta ki, meg még mittom kik a háttérben… s akkor láss csodát: a szép anyuka estélyi ruhában előáll, nagymama, nagypapa, unokanagykabát, s a fél szomszédság ,mindenki BŐG, ahogy ezekben a román műsorokban kell. sírnak örömükben, hogy a kicsi leányka többet nem kell szégyenkezzen az anyja miatt, most már mehet nyugodtan szülői értekezletre.

én vagyok lemaradva, vagy a világ ment el egyfelé? hiszem, hogy kell a cirkusz, hogy az ember még manapság bekapcsolja a tv-t, hogy szórakozzon és hogy felejtsen, de nem ilyen áron. bohóckodás tárgyává tesznek olyan értékeket, amik SZENTEK mióta ember él a földön és mióta világ a világ, és én elvárom, hogy amíg ezt a földet taposom, bizonyos dolgok szentek is maradjanak, még a képernyőn is.

30.00 ron

hülyeség amiről most írni fogok. tulajdonképpen nem is tudom miért írom le, olyan bolondéria féleség, ami szerintem mindenkinek van az életében (pl amikor a járdán a töredezéseket mindig átléped!!! )
ma rájöttem, hogy feldobnak a kerek számok. pontosabban, ha kerek szám az, amit a kasszánál fizetnem kell, pedig nem is terveztem el (figyeled, mintha az ilyeneket el szokták volna tervezni egyáltalán). történt ma ugyanis, hogy az Auchanban pont fix úgy hajigáltam a dolgokat a kosárba, hogy a végösszeg nem 29 lej 5O bani, és nem 31 lej, hanem pontosan 3O lej lett. hát nem csodálatos? én olyan boldogan jöttem ki, hogy szerintem mindenki látta az arcomon. még nem tudom, hogy hogy, de már aaaaalig várom, hogy a szakmámban hasznosítsam ezt a tapasztalatot : )

UPDATE: és nem kasszásnő szerertnék lenni, hanem marketingszakasszony…. hogy le majd ő szakasszon…… ha megérek… elkalandoztam : ))

hullámvasút

azt hiszem, nem lehet mindig vidám lenni. ez egy ilyen törvény az életben. olyan mint az, hogy nem süthet mindig a nap, nem lehet mindig tavasz, nem lehet….még csomó minden. hétvégére lemerült az akkum nekem is, pedig olyan jól bírta. nem csakúgy merült le, persze. amikor valamit elképzelsz egyféleképpen, és pont másféleképpen történik, az ott akkor helyben leszippantja az összes tartalékolt energiád. viszont most ismét úgy érzem, hogy olyan boldogságok várnak rám, amiket ha avlaki most elmesélne nekem, csak annyit mondanék: NA PEEEEEERSZE!

november

novemberről mindig a halottak napja jut eszembe. halottak napjáról pedig mindig a gyertyák jutnak eszembe, szép temetők, égett falevél szaga a levegőben, és még valami, aminek nem tudom, hogy örülni kellene-e, vagy nem. az a jelenség, amikor olyan rokonokkal és ismerősökkel találkozunk egy közös halottunk sírja mellett, akikkel év közben nem sikerült találkozni egyszer sem. akarattal hagytam ki a felsorolásból a halottakat, mert ők az év többi napján is elég gyakran eszembe jutnak.