szalvéta

ha sokáig nem irok annak két oka lehet: vagy nincs amit irjak, vagy túl sok van. ez a hónap kb a közepéig az első ok miatt maradt blogtalan, a közepétől idáig pedig a második akadályozta meg, hogy csodálatos körmondataimmal elkápráztassalak titeketeket. sokminden van, de én nem birom a terjedelmes bejegyzéseket, szerintem is valahogy úgy van, ahogy egyszer valaki hires ember mondta: ha a mondandód nem fér rá egy névjegykártya hátára, nem is érdemes elmondani (ez most teljesen szabadon, lehet, hogy nem is névjegykártya hanem szalvéta, bár az mondjuk már nagyobb, főleg ha több réteges) na de ha már szalvéta akkor itt kapcsolok is a lényegre: két hete úniós zászlós szalvétával törlöm a szám ebéd után. itt vagyok brüsszelben mert úgy megokosodtam közben, hogy eljött az ideje, hogy az eu parlamentben dolgozzak. úgy kezdődött, hogy első nap már tűzriadó miatt kitoloncoltak a menzáról jól, hogy ne is tudjam használni a szalvétát. aztán menetközben (nagyduzzogva) hozzászoktam én is a 12-ik emeleti napfényes irodához. a héten strasbourgban voltak az ülések, ezért azt is láttam. zsidó negyedben volt a szállodánk, és én még csodálkoztam, hogy miért nincs ingyen wifi, énhülye. egyébként strasbourg olyan, mint egy ékszer, de a brüsszeli parlament jobban tetszik.

más. nagyon szeretem ahol lakok! város széle, erdő, reggelente 12 percet gyalogolok át az erdőn, aztán még villamos és metróval fél óra alatt beérek munkába. nagyon nagyon kedves emberekkel hozott össze a láthatatlan kéz megint, ami az életemet vezeti. ma rájöttem, hogy akárhova is utazzak, mindig az a legfontosabb, hoyg közben milyen emberekkel találkozom. ha nemjókkal, akkor utazhatok a karib tengeri szigetekre is és és gyöngyhalászhatok akárhány gyöngyöt, úgyis szegényen megyek haza. ha viszont jóindulatú, kedvesekkel, akkor az sem számit, ha nincs pénzem szuvenirre, úgyis én térek haza a leggazdagabban.
óó hát ezért olyan jó nekem mindig.

többet későőbb mert ez már egy pakk szalvéta!
vessünk véget a hétnek kellemesen!