7 dolog amit csinálhatsz, ha jönnek a menekültek

Én is eljöttem otthonról a jobb életminőséget keresve, ezért nem tartom fairnek azon verni a nyálamat, hogy mindenki maradjon otthon. Mit tudom én, hogy még hány magyar jött Ausztriába 2012-ben? Nem is ez a lényeg. A kisebb-nagyobb különbségekre és hasonlóságokra sem akarok kitérni köztem és a Keletiben téblábolók között. Végeredményben mindenki a boldogságot keresi.

Szóval gondolkoztam, hogy ha már a világbéke, amire mindig is vágytam, megint elhúzódik egynéhány évszázadot, és ez így vagy úgy mindenkit felizgat kicsit, mégis mit lehet most csinálni. Mik a lehetőségeim? A következők közül választhatok:

  1. Retteghetek – normális reakció. De hosszú távon nem tudok együttélni a gondolattal, hogy épp ebben a pillanatban erőszakos bűnözők ezreivel telnek meg az utcák. A félelem nem vezet sehova, belülről felőröl, blokkolja a kreativitást és gyűlöletet szül.
  2. Gyűlölködhetek – amikor ezt tapasztalom magamon, gyorsan emlékeztetem magam rá, hogy csak a félelmem szüli, tehát lásd 1.
  3. Bűnbakot kereshetek – energiapocsékolás. A bűnösök mindig többen vannak, erősebbek, és ha valaha meg is találnám őket és együtt lennék velük egy szobában, mit tennék? És az mit javítana a mostani helyzeten?
  4. Nyilatkozhatok, törvényt hozhatok – ezt főleg magasabb, politikai szinten lehet csinálni, és csak arra jó, hogy alacsonyabb szinteken jól felkavarják a szart, minnél több hírt és álhírt olvassak és hallgassak, ahelyett, hogy egy Mozart darabot hallgatnék.
  5. Kioktathatok, megmondhatom a tutit – lényegében ugyanaz, mint az előző pont, de alacsonyabb szinteken is lehet művelni, mondjuk a facebookon vagy a lépcsőházban. Eredménye viszont fájdalmasabb.
  6. Fát ültethetek, locsolgathatom a rózsabokrot – van, aki azzal segít a legtöbbet, ha nem csinál semmit. Nem gyűlölködik, nem uszít, nem sajnálkozik, nem jajveszékel. Végzi a dolgát csendben, ahogy eddig. Böjte Csaba gondolatai kedvesek, leginkább effelé húz a szívem. De van egy jobb ötletem, lásd a következő pontot.
  7. Tehetek valami jót a saját karmám érdekében – ha végsősoron mindenki boldog akar lenni, akkor ez összeköt mindenkit. Ebből kiindulva elgondolkodhatok azon, hogy az én boldogságom hol találkozhat leghamarabb a másik ember boldogságával? Én pl. boldog vagyok, amikor főzök egy tál gyömbéres tökkrémlevest. Mekkora véletlen, hogy a menekültáradat egybeesik a tökszezonnal. Egy tupperware (vagy zepter) doboznyi tökkrémleves egy menekültnek (aki szereti a tökkrémlevest) és máris tettem valami jót a karmámért. De ugyanígy elgitározhatnék neki egy Bródy dalt, vagy egyszerűen megkérdezhetném tőle, hogy hogy van. Tőlem ennyi telik.

Utána pedig ültetek egy rózsabokrot és jól meglocsolom.