Nagyszünet

Nagyszünet volt és mi mind kimentünk, mert a napos tanárok mindenkit kizavartak az udvarra, azt mondták, szünetben nem szabad bent lenni az épületben, mert még valamit megrongálunk, és amúgy is szűk a hely, mert minden osztály előtt legalább huszonöt iskolás táska hever egy kupacban, azt is nehéz kerülgetni, és az ötödikesek is múlthéten betörtek egy ablakot, úgyhogy ha esik, ha hull, ha el van törve a lábunk, a friss levegő még nem ártott meg senkinek, úgyhogy mindenki takarodjon ki.

A hátsó udvaron volt egy kisebb épület, amit mindenki műhelynek hívott, itt voltak a kézimunka- és zeneórák, barkácsfelszerelések voltak bent, varrógépek és egy hosszú asztal középen, ami le volt szegezve a padlóhoz, itt történt egy zeneórán, hogy Tamás rájött, hogy együttes erővel fel tudjuk tépni az asztalt, és amikor ő megadja a jelet, akkor mindenki az asztalt feszítse ahogy csak tudja, és miközben az Örömódát énekeltük, az asztal egyszercsak felszakadt, amit a zenetanárnő észrevett és úgy felpofozta Tamást, hogy a feje belekoppant a vasszekrénybe.

A műhely mellett volt még egy focipálya és akörül egy futópálya, ahol szünetben csak körbe sétáltunk, legalább nyolcszor naponta, és láttam, hogy a B-sek szembe sétálnak velünk, és ott volt köztük Robi is, aki mindig mondott rám valami sértőt, amikor látott, és tudtam, hogy most is fog mondani valamit és röhögni melléje, és amikor elhaladtunk mellettük elkiáltotta, hogy “hosszú”, én pedig úgy csináltam, mintha nem is hallanám, közben pedig azt gondoltam magamban, hogy neked az anyád picsája.

Mentük tovább a köröket a futópályán és egyszercsak feltűnt a sötétkék szélkabátjában nagyapám, bicegett át az udvaron a sok gyermek között, mert hetvenhétben eltörött a lába és azóta szivárgott a seb és mindig kötözni kellett, jött felénk kezében egy papírba csomagolt kiflivel, köszöntünk és ide adta a kiflit, mondta, hogy itt járt Gyergyóban és gondolta hoz nekem tízórait, de megy is, mert mama kint vár a kocsiban, szóval csipeszkedtem és megpusziltam ezt a nagy embert, akire még én a hosszú is fel kellett nézzek, és közben láttam, hogy a B-sek utánoznak és röhögnek, és még láttam, hogy a sötétkék szélkabát eltűnik az iskola mögött és arra gondoltam, vajon ma írunk-e felmérőt románból.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s